archive

Jelentős fejlődés a gépészeti intézetnél

2008. november 17.

A Dunaferr Hetilapban megjelent interjú

A Dunaferr Hetilap 2008. október 31-i számából
A hallgatók is részt vesznek a főiskolai kutatásokban
 
A Dunaújvárosi Főiskola Gépészeti Intézete felújított épületben, korszerű berendezésekkel várja a hallgatókat ettől a tanévtől. A változásokról Valenta László intézetigazgatóval beszélgettünk.
- Az úgynevezett M épület, amelyen az anyagtudományi és kohászati intézettel osztozunk, teljesen megváltozott - mondja. - A PPP projektnek köszönhetően újjáépültek a laborjaink. A folyosó egyik oldalán találhatók a gépészeti intézet mai követelmények szerint kialakított irodái, a mások oldalon pedig a korszerű laborok és két nagy előadóterem. Itt már az intézet munkatársai és a hallgatók is megfelelő körülmények között dolgozhatnak.
- A külcsín változása hozott változást az oktatásban is?
- Ma gyakran kitűzött cél a felsőoktatásban a gyakorlatorientált képzés. Nekünk ezt sikerült is megvalósítani, hiszen jól felszerelt, korszerű laborjaink vannak. A régi fonoda épületének átépítésével alakítottuk ki a laboratóriumainkat, amely tovább bővült, ugyanis az anyagtudományi és kohászati intézettel közösen nyertünk egy Regionális Egyetemi Tudásközpont kialakítását támogató pályázaton, amelybe több vállalatot is bevontunk. Ennek keretében beszereztünk egy Kelet-Közép-Európában egyedülálló anyagvizsgáló gépet, egy fizikai-matematikai szimulátort. A Bosch-csoport, látva a főiskola fejlődését, úgy döntött, hogy a gépészeti intézettel karöltve, a tudásközponthoz kapcsolódva létrehoz egy laborberuházást, így a régi kovácsműhely helyén felépülhetett egy új vizsgálólabor, a "Bosch-labor".
- Hogyan sikerült a vállalatokat bevonni a munkába?
- Minden vállalkozás szívesen veszi, ha a régiójában fejlődnek az oktatási intézmények, hiszen ez számukra azt jelenti, hogy magasan képzett, fejlettebb munkakultúrával rendelkező munkaerő jelentkezik nála egy idő után. Elsőként az ISD Dunaferr Zrt. lett a partnerünk, majd sikerült megnyerni az Alcoa-Köfém Kft.-t, a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és az egykori Ikarus utódját, a HungarianBus Kft.-t. A Bosch egy egykori hallgatónknak köszönhetően kapcsolódott be a programunkba. Egyéves előkészítő munka után a Robert Bosch Elektronikai Kft. elfogadta a kutatási tervünket, és aláírtunk egy kétszázhetvenötmillió forintos kutatási keretszerződést. Ennek az együttműködésnek az első állomása a vizsgálólabor létrehozása.
- A hallgatók hogyan látják hasznát ezeknek az együttműködéseknek?
- Jelmondatunk, miszerint "Minden rólad szól", nem csak üres frázis. A laborokban természetesen hallgatóink végzik a vizsgálatokat, az ő feladatuk a dokumentációk elkészítése, előkészítése. Hiába tanul meg ugyanis valaki mindent, ami az előadásokon elhangzik, a gyakorlati tudás nélkül nem lesz fogalma arról, hogy milyen is a kutatói munka a gyakorlatban. A laborokban egy-egy projekt kapcsán látják, hogyan dolgoznak a kutatók, megtapasztalnak egy olyan világot, amelyben angolul és németül kell kapcsolatot tartani, együtt kell működni más intézményekkel, intézetekkel. Ez egészen más szemléletet ad, kinyílik a világ a hallgatók előtt. Azon diákok közül, akik bekapcsolódnak a projektekbe, többeket igyekszünk intézményünkben tartani, és tovább képezni MSc (egyetemi) és PhD szinten. Talán ők lesznek a jövő professzorai, akik előreviszik az országot.
- És akik az iparban szeretnének elhelyezkedni?
- Projektjeink egy része célzott alapkutatás, amelyek tudományos szempontból fontosak, megtérülési idejük tíz-tizenöt év. Ezekre az iparvállalatok ritkán áldoznak energiát, a legtöbb országban ezt az állam támogatja, nálunk az egyetemek, főiskolák kutatóközpontjai vállalják fel ezt a munkát. A vállalatok a célzott alapkutatásra és az alkalmazott kutatásra fordítanak jelentősebb összegeket, hiszen ezek segítségével fejlesztik technológiájukat és termékeiket. Partnereinkkel közösen mi is több ilyen projektben veszünk részt. Az ISD Dunaferr Zrt.-vel például a Gleeble termomechanikus szimulátor alkalmazásával komplex kutatást végzünk, amelynek az eredményeit a vállalat rövid időn belül hasznosíthatja a termelésben. A Bosch-csoporttal is hasonló az együttműködésünk, idehozzák a K+F feladatokat, amelyekhez mi a vizsgálólaborunk tesztjeivel és műszaki-tudományos elemzéseivel kapcsolódunk. Ezekben a kutatásokban is feladatot kapnak hallgatóink. Úgy tapasztalom, hogy minden gyártómű szívesen fogad olyan mérnököt, aki hatékonyan képes szerepet vállalni az innovációs tevékenységben, és eligazodik a multikulturális rendszerekben.
- Az utóbbi években felértékelődött a műszaki felsőoktatás. Ezt érzik itt, a gépészeti intézetben is?
- Abból a szempontból igen, hogy jelentősen megnőtt a levelező hallgatóink létszáma. Az iparban dolgozók érzik, hogy folyamatosan tovább kell képezniük magukat. Ma az informatikában 3-5 év alatt elévül a megszerzett tudás, de a gépészetben is tízévenként meg kell újulni, hogy lépést lehessen tartani a fejlődéssel. A nappali oktatásban visszaesett a hallgatói létszám, mert az érettségizők szakmaválasztásánál nem az elhelyezkedési esélyek, hanem inkább a divat a döntő. Nagy a szülők felelőssége, mert aki felelősen gondolkodik, az igyekszik olyan foglalkozás felé terelni gyermekét, amely később biztos állást jelenthet, márpedig ma műszaki végzettséggel el lehet helyezkedni. A nálunk végző gépészmérnökök közül mindegyiknek fél éven belül van állása.
- Egyetlen felsőoktatási intézmény sem tud beszerezni az ipar minden területéről minden berendezést. Tudják biztosítani, hogy a hallgatók a vállalatoknál vegyenek szemügyre egy-egy technológiát?
- Igen, hiszen ez mindannyiunk érdeke. Nagyon sok hallgatónk gyárlátogatás vagy szakmai gyakorlat keretében az ISD Dunaferr Zrt.-nél, az Alcoa-Köfém Zrt.-nél, a Bosch-csoportnál láthatja, hogyan működik a gyakorlatban mindaz, amiről az előadásokon hallanak.
Bródi Emília

Hírarchívum

Eseménynaptár